2010. május 26., szerda

Csoda...

A nap,
a meleget árasztó
gyönyörű
nap.
A hold,
a hűs csillogást
árasztó
hold.
A csillagok
a sokmillió kis fényes
bolygó az
éjben.
Az ég,
mely tiszta, s kék
mint a
tenger.
Az erdő,
mely körül ölel,
érőt sugárzik
felénk.
A virág,
a szép fehér virág,
illatot áraszt
a világba.
A falevél, mely zöldell
a fák
ágain.
A levegő,
mely tiszta, mint a hajnali
harmat,
és magadba szívod.
A föld,
melyben az igazi
csoda az
élet...

2 megjegyzés:

  1. Ez az egyik legszeb versed!Nagyon gyönyörűen fogalmazod meg a mondani valód!Egy igazi kincs vagy ebben a oros világban!
    Köszönöm hogy írsz és megis osztod velünk!
    Puszi

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm fannnym
    te is
    pusz

    VálaszTörlés