Látom...

Látom,
amint a nap felkel,
biztonságos fényt
árasztva felénk.
Látom,
amint a nyájat
terelgeit a juhász
a mezőn.
Látom,
amint a nap delelőre ér,
és elársztja
melegével a
világot.
Látom,
amint a juhász a fa
alá húzódik,
és dúdolgat
magában.
Látom,
amin a nap eltűnik
a horizonton túlra,
hogy a világ
másik felét
boldogítsa.
Látom,
ahogy a fény hiányában
a világ lassan
sötéstségbe
borul.
Látom,
amint a juhász
betereli nyáját,
s a nap végeztével
nyugton
nyugovóra tér.
Látom
a sok csillagot az égen,
s a teliholdat
amelyből ezüstös
fény árad
éppen.
Látom,
amint csend borul
a világra,
csak a tücsök
ciripel,
és én tudom,
hogy egy újabb
nap jön,
a világ
igazi csodája...