Hiány...

A vég elér,
a vég beteljesül
a vég elvisz,
és meg is testesül.
Félhetsz, retteghetsz,
De a vég úgyis elér,
fehér leplet
borítva rád,
az élet szép
örök álmát.
Ordítoznál,
legyen vége,
vagy csak
a könnyedség
fénye,
töltse be
egész életed,
boldogságot
hozva neked.
Már az élet
felé nincs bizalom,
egyre veszted
barátaid,
mert eltűnnek,
elmennek már,
és nincs kire
támaszkodjál.
Össze vagy
már zavarodva,
nem érted már,
mit kell tenned,
nem érzed az
életcélod,
nem tudod már,
mit kell tenned,
csak sodródsz
az életárral,
de már nincsen
miért itt lenned.
Ha volt valaha
családod,
kihez valaha
tartoztál, az nincs
többé, elhagyott már,
eldobott
magától régen,
s egyedül vagy a
világban, nincs miért
küzdened s élned.
Volt, ki melletted
állt régen,
de már elment,
és nincs veled,
eldobott,
és nincs melletted...